Itthonról vagyok kénytelen befejezni a tudosítást mert vagy nem volt a szálláson (vagy a közelében) net – vagy időnk nem volt keresni.
Ebből senki se vonjon le messzemenő következtetéseket, Ukrajna klasszisokkal jobb hely mint Moldova vagy PMR – minden szempontból. Van élet, mosolygósak és barátságosak az emberek, szebbek a falvak és városok. Egyetlen dologban tévedtünk – de abban nagyot.
A korábban az országot töviről hegyire bejáró barátunk azt állította hogy arrafelé a nemzeti büszkeség része az úthálózat és nemzeti sport az útkarbantartás. Ehhez képest egészen a határig semmi gond nem volt az utakkal, de Ukrajnán belül… Valóban széles és jónak látszó utak voltak, a főbb útvonalakon autóútnak -néha autópályának- minősülő szakaszokkal. NADE!!! Gyakorlatilag a teljes általunk átszelt részt jégpáncél borította, amire a naponta egyszer arrajáró szórókocsikról némi termőföldet terítettek. Ez pont nem ér semmit, arra jó hogy nehezebben észleld mikor fut jégen az autó. Haladni, lassítani lehetetlen, fékezni öngyilkosság. Az átlagtempo mindenkinek 30 körül alakult, így a mai napra rendelt kb. 400 kilométert kb. 14 óra alatt tettük meg. Ettől függetlenül Malynban jó szállás, jó étterem fogadott, megvártak minket és nagyon kedvesek voltak.
Persze Európa messze van. Senki nem beszél semmilyen idegen nyelven, oroszul is csak kényszerből, mert kommunikálni azért kell. A hangzásra valahol a lengyel és az orosz között levő ukrán nyelvet viszont tőlünk nem tudta senki. Volt lengyel és oroszul tudó versenyzőnk is, de Jakub minduntalan fennakadt azon hogy itt bizony nem szeretik a lengyeleket, Lucullus Gábor meg hiába magyarázta hogy ő nem orosz – túl jól beszélt így nem volt esélye a szimpátiára. Amúgy nem volt durva a dolog, csak nehézkes.
Persze Európa messze van. Ki tudja amagyarázatot Malyn főterére? Karácsony előtt egy nappal áll ott egy óriási Lenin szobor, mellette egy szépen feldíszített még nagyobb Karácsonyfa, amellett a tér fél oldalát elfoglaló hatalmas Raiffeisen Bank. Hogy van ez?
A magyarázatokat kérjük a szerkesztőségbe.
Az utolsó csapatok éjféltájt érkeztek, nekik már csak minimál kaja jutott. Sebaj, reggeli sem lesz, ébresztő jó korán és irány Csernobil !
